Az élelmiszergyártás terén egyes ún. tiszta terekben csíraszegény és patogén mikroorganizmusoktól mentes levegőt szükséges biztosítani. A szennyezett levegő a félkész-, vagy késztermékek fertőzési forrásaként szolgálhat.
Adott helység levegőjének mikrobiális terheltsége megállapítható minőségi és mennyiségi tekintetben is tenyésztéses módszerekkel. A vizsgálathoz szükséges levegőminta vétele történhet átszívásos mintavevő készülékkel vagy a szedimentációs eljárással.
Vizsgálati paraméterek
A hagyományos szedimentációs eljáráshoz képest az átszívásos mintavevő jóval érzékenyebb megoldás a levegő mikrobiális terheltségének a kimutatására. Míg a szedimentációs eljárással a legkisebb kimutatási határérték <52 telepképző egység/m³, addig az átszívásos módszer esetén ez az érték <10/m³. Az élelmiszergyártás terén, a nagyon alacsony csíraszámú helységek levegőmintavételezésére az átszívásos módszer javasolt.
Az élelmiszerromlás legfőbb okozói a penész és élesztőgombák, amelyek nagyszámú jelenléte az élelmiszerekben gyorsítja a folyamatot. Ennek megfelelően fontos, hogy az élelmiszergyártás során a légtérben, illetve a felületeken (pl. csomagolóanyagok felülete) biztosítsuk az alacsony élesztő- és penészszámot. A hatályos jogszabályok értelmében élelmiszer-előállító helységek levegőjének penészszáma nem haladhatja meg a 300-at légköbméterenként (Ord. M. Sănătății 976/1998).
A levegő összcsíraszáma a levegőmintából kitenyészthető összes mikroorganizmus számára utal. Egy levegőminta általános higiéniai mutatója. A hatályos jogszabályok értelmében élelmiszer-előállító helységek levegőjének összcsíraszáma nem haladhatja meg a 600-at légköbméterenként (Ord. M. Sănătății 976/1998).